Téglaépítéses kivitelezés

A téglaépítésű háznak kétségkívül nagy hagyományai vannak, bár az is tény, hogy amit ma tégla építőanyagként használunk, az már nagyon más, mint a régi kis- vagy nagyméretű tömör tégla falazóelemek. A mai üreges, jó hőszigetelő képességű égetett kerámia falazóblokkokkal nagyon jó hőtechnikai tulajdonságok érhetők el, ráadásul a teherbíró és hőszigetelő képesség esetükben megfelelő hőtároló tömeggel is párosul. A téglafal páratechnikai tulajdonságai is jók, így egy téglaépületben jó eséllyel sem túl száraz, sem túl nedves nem lesz lakásunk levegője. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy szintén kedvezőek a tégla hanggátló tulajdonságai.

Téglafalazat-típus kiválasztása

Épületenergetikai követelményeknek való megfelelés

Ma már fontos, hogy új háza terveit úgy készíttesse el a tervezőkkel, hogy az feleljen meg az energiafogyasztásra és a falazat hőszigetelő képességére vonatkozó kötelező előírásoknak. A 2020. december 31-e után használatba vett valamennyi épületnek ugyanis ki kell elégítenie az ún. közel nulla követelményszintet. Ez azt jelenti, hogy a ház fűtési és használati melegvíz- készítési energiaigénye kisebb vagy egyenlő, mint 100 KWh/m2/év. A vonatkozó rendelet szerint továbbá a falazat hőszigetelő képességét jellemző „U” érték követelmény kisebb vagy egyenlő, mint 0,24 W/m2K. A kisebb érték jobb hőszigetelő képességet jelöl, tehát jobb hőszigetelő képességű falat lehet építeni, de rosszabbat nem.

Hőtároló tömeg

A megfelelő falazattípus kiválasztásakor figyelembe kell venni az épület hatásos hőtároló tömegét is. Ha egy ház fűtött térrel határos felületei tömegük alapján „nehéz”-nek minősülnek, akkor fűtési és hűtési energiaigénye is kisebb lesz az azonos hőszigetelő képességű, de könnyebb szerkezetekkel megépült épületéhez viszonyítva. Ha egy nehéz épületszerkezetekkel megépített, felfűtött házban kikapcsoljuk a fűtést, a ház annál tovább lesz meleg, minél nagyobb az épülethatároló szerkezeteinek – amelybe a külső fal is tartozik – az együttes tömege.

Falvastagság

Régen a falvastagság növekedése egyet jelentett a fal tömegének növekedésével, de ez ma már nem igaz. Léteznek ugyan 50 cm vastag fal építésére alkalmas téglák kiváló hőszigetelő képességgel, de más esetben ez az érték 30 cm-es téglafalon 20 cm-es hőszigeteléssel adódik. A két falnak csak a telekből elfoglalt területe egyezik meg, az első tömege lényegesen nagyobb. Amikor a beépített terület fontos szempont, olyan téglát érdemes választani, amelyre az ugyanolyan hőszigetelő képesség eléréséhez kevesebb hőszigetelést kell ragasztani: azaz okostéglát.

Páratechnikai tulajdonság

A lakás több helyiségében nagyobb páratartalommal kell számolni, ezért ha e helyiségek külső térrel határosak, gondot kell fordítani a páratechnikai méretezésre. Az alapelv az, hogy belülről kifelé egyre kisebb páradiffúziós ellenállású rétegek legyenek, vagy ha ez nem lehetséges, akkor párazáró réteggel kell megakadályozni a pára bejutását a szerkezetbe.

Időtállóság, hosszú élettartam

A külső homlokzattal szemben támasztott legfontosabb követelmény az időtállóság és a hosszú élettartam. Téglafalazatok esetén két kiemelkedő megoldást említhetünk ebből a szempontból. Vitathatatlanul a legtartósabb a klinkertéglával burkolt, időtlen szépségű homlokzat, amit száz év múlva sem kell felújítani, ám magas beruházási költséggel kell számolni. A fokozott hőszigetelő képességű téglákra kívül elegendő a hőszigetelő vakolat, ami szilárd, mechanikai sérüléseknek ellenáll, így az ilyen falazat várható élettartama szintén nagyon hosszú.

Téglafalazat típusok bemutatása

1. Ráragasztott homlokzati hőszigeteléssel ellátott téglafal

Jelenleg a leggyakrabban használt falazati konstrukció Magyarországon a ráragasztott homlokzati hőszigeteléssel ellátott téglafal: ekkor a 30 vagy 38 cm vastag téglafalra polisztirol vagy kőzetgyapot alapanyagú külső hőszigetelést ragasztanak. Ha a felhasznált tégla hőszigetelő képessége jobb, akkor vékonyabb külső hőszigetelés is elegendő, így a falvastagság csökkenthető, ami azonos beépített terület esetén nagyobb hasznos lakóteret eredményez. Ennek a falazatnak a várható élettartama a három említett típus közül a legrövidebb.

2. Külső ráragasztott hőszigetelés nélküli téglafal: az egyrétegű és a duplafalas szerkezet

Hazánkban is elérhetőek a külső ráragasztott hőszigetelés nélküli falazatok építésére alkalmas falazóelemek, amelyek alternatívát nyújtanak azoknak az építkezőknek, akik fokozottan energiatakarékos otthont szeretnének, de egyrétegű falszerkezetet részesítik előnyben. Ezek a falazóelemek tisztán kerámia alapanyagból vagy hőszigetelő anyaggal kitöltött változatban, 38, 44 és 50 cm-es vastagságban kaphatók, és gondosan megtervezett üregszerkezettel rendelkeznek. Kívül szilárd, időtálló és mechanikai sérüléseknek ellenálló vakolattal készülnek, így élettartamuk alapján középutat jelentenek a három falszerkezet között. Jól megválasztott külső és belső vakolattal ez a falazat kiváló páratechnikai tulajdonsággalrendelkezik. Ebbe a családba tartoznak a hasonló tulajdonsággal bíró, ún. duplafalas szerkezetek is, két szorosan egymás mellé épített fallal, amelyek verhetetlenek a hőtároló tömeg szempontjából.

3. Klinkertégla homlokzatburkolattal ellátott téglafal: az átszellőztetett légréssel épített és a maghőszigetelt falazat

A klinkertégla homlokzatburkolattal ellátott, átszellőztetett légréssel épített falazatok esetében a tartófalak jellemzően vékonyabbak, 25 vagy 30 cm vastagok. A három falazattípus közül ezek rendelkeznek a legjobb páratechnikai tulajdonságokkal, továbbá időtállóak, a ház egész élettartama alatt nem igényelnek karbantartást. Műszakilag és az élettartam szempontjából is a legjobb választást jelentik, de a magas beruházási költség miatt ezeket elég ritkán építik. Magyarországon nem terjedt el a téglaburkolattal ellátott faltípusnak az átszellőztetett légrés nélküli változata (az ún. maghőszigetelt falazat), de megfelelő rétegrend és hőszigetelő anyag esetén ez is alternatíva lehet.